A kimaradt napok

Itt van, most is...már harmadszor kezdek neki ennek a bejegyzésnek...
Mindig "közbejön valami".

Pl. Pénteken addig húztam az időt amíg..."bejött a Szombat"...
Aztán amire "kiment" megjöttek a gyerekek, unokák...és nem is jutott eszembe, hogy esetleg a lelki életemmel "zaklassam" őket...mert sajnos minden ilyen irányú törekvésemet "erőszaknak" élik meg..."ők modernek" címszó alatt elutasítanak szinte mindent (talán a kirándulások és vacsorák kivétgelével) ami a zsidóságukra emlékezteti őket...

Tegnap viszont amikor nekifogtam a következő nap "számlálásának"...egyszerűen ez a laptop...leürült az aksi...és elfelejtett mindent amit addig bepötyögtem...aztán meg megérkezett a "vendégem" két gyerekével, s már nem is gondolhattam, hogy befejezzem....vagyis újrakezdjem.

Ma már másodszor fogok neki... hiszen az előbb amit megírtam...fogalmam sincs mit csináltam de...kilépett és ...megint "elfelejtette" amit beírtam...

Most közben mentettem, hogy el ne felejtse újra...

"Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a Világ Ura, ki megszentelt minket parancsolataival, s meghagyta nekünk az omer számlálását!"
(most viszont látom kiírta...piszkozat automatikusan mentve...miért nem csinálta meg az előbb is??????)
A II. hét 1.napja van ma

Mitől érzi magát az egyik ember jobbnak és zseniálisabbnak ha a másikat alacsonyabb rendűnek állítja be????

Ma az eddig eltelt időben állandóan ezzel szembesültem...de még meglátom estikg...

3.nap I.hét

„Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a Világ Ura, ki megszentelt minket parancsolataival, s meghagyta nekünk az omer számlálását!”

a harmadik napja van az első hétnek...

"Én vagyok a te Istened, aki kivezetett téged Egyiptomból, a szolgaság házából"

Mikor jön el az a pillanat, amikor az ember észreveszi, hogy SZOLGA...

A mai világban az emberek azt képzelik, hogy lehetséges teljesen szabadon döntve irányítani mindenkinek a saját életét...igen...

Valójában amikor gyerekkorban az iskolapadban ülve ezeket az eszméket elültetik a fülünkbe...megtanuljuk a egyenlőség-testvériség-egység szép eszméit ... de viszont...
ránk ez nem vonatkozik, hiszen akár otthon akár az iskolában, vagy még szórakozás közben is annyi szabály és betartani való korlát övez bennünket...
Mármint azt aki nem akar kiríni a többi közül...nem akarja magát kitenni a "különc"-ség bélyegének...

Ekkor még abban a tévhitben ringatjuk önmagunk, hogy majd ha nagykorúak leszünk...majd akkor dönthetünk egyedül és saját szabályokat állítunk...

S amikor eljön a nagykorúság...
Még csak a főiskola-vagy egyetem... és majd ha ...
és jön az első munkahely... majd, ha már "én leszek a főnök..."

stb...stb...stb....


de mikor?

2.nap I. hét

OMERSZÁMLÁLÁS

„Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a Világ Ura, ki megszentelt minket parancsolataival, s meghagyta nekünk az omer számlálását!”

a második napja van az első hétnek...

"Én vagyok a te Istened, aki kivezetett téged Egyiptomból, a szolgaság házából"

Türelmetlen vagyok?
Meddig kell türelemmel elviselni a szolgaság érzését???

Ki teheti az embert egyáltalán szolgává?

A szolgaság egy érzet...először is...ha az ember úgy érzi, hogy mindig csak azt teheti amit mások megszabnak...nem azért teszi, mert ő is úgy dönt, hogy valamit meg kéne tenni, csak teszi a "dolgát" amit mások szabnak meg...

Igen ám...de mi a különbség szolgaság és szolgálat között?

Éppen a lényeg...a szabad akarat.

Amikor én úgy döntök, hogy alávetem magam valakinek...és megteszem azt amit ez a valaki parancsol...szolgálatot teljesítek...
Ha viszont nem én döntöttem...valami módon rákényszerülök a szolgálatra...na akkor szolgaság...

1.nap I. hét

OMERSZÁMLÁLÁS

„Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a Világ Ura, ki megszentelt minket parancsolataival, s meghagyta nekünk az omer számlálását!”

első nap első hét

A heti szakasz része:
"Én vagyok a te Istened, aki kivezetett téged Egyiptomból, a szolgaság házából"


Mikor?

...én már nagyon várom, hogy kivezess a szolgaság házából...

A szolgaság háza számomra nem Egyiptom...a mostani életem is egy merő szolgaság!

Szinte semmit sem tehetek "csak úgy" magamért...

No, ez igy nem is a tökéletes igazság....

Most pillanatnyilag nagyon el vagyok keseredve...
Szolgának és száműzöttnek érzem magam egyszerre...
Olyan szolgának aki nem ura önmagának...

Meditáció kezdete

Zsidó meditáció

A vallásomban is meg van a meditáció gyakorlásának alapja...

Nagy szükségem lenne arra, hogy le tudjam magamban tisztázni a, most oly kuszának tünő, állapotom.

"Valakinek a szellemi szintjét, nevezetesen azt, hogy elérte-e a meditáció kitűzött és megvalósítható célját, a megvilágosodást, nem tudjuk anélkül vizsgálni, felmérni, hogy figyelembe ne vegyük e személy kapcsolatát barátaival, hozzátartozóival, munkatársaival, gyermekeivel és a közösséggel, amelyben él. "

Most éppen olyan időszak következik amikor is ezeket a kapcsolatokat kell felülvizsgálnom....
Az omerszámlálás keretein belül kisérlem meg ezt...hiszem, hogy nem véletlen, hogy pont most merül fel ez a késztetésem....
Hogy ez milyen módon lesz?



"Ezt a típust belső irányultságúnak nevezzük; héber fogalommal általában a „hitbod'dut" szóval jelöljük.
A meditáló belülre, önmagába irányítja figyelmét; éber figyelemmel kíséri gondolatait és érzéseit, amelyek benne keletkeznek.
Az ilyen típusú meditáció általában csendes, de nem feltétlenül kell, hogy csendben történjen.
Míg a tudat szemlélődik önnön tartalmán, a benne alakuló képeken, gondolatfűzéseken, a száj utat engedhet az ima spontán szavainak, mondatainak is. "

A testvéri szeretet

Van egyáltalán ilyen?

Nagyon rosszul érzem magam most, hogy megtudtam édesanyám és testvéreim "összeesküvését"...

Biztos "megérdemlem" ha már megtörténhetett velem.

De az, hogy évek múlva derül ki...és közben találkozunk..."jópofizunk" és teljesen HÜJÉNEK néznek...és még rám mondják, hogy "pénzéhes" vagyok...

Ma is írok...

Ma is írok ide, hiszen úgysem olvassa senki...
Lehet, hogy csak azért kellett ezt a sok blogot megnyitnom, hogy ne unatkozzak.
Nem olvassa el ezeket a ...se...
Még én sem olvasom vissza...
Mégis úgy érzem, hogy nem szabad abbahagynom...

Vannak ilyen "dolgaim".

Például beíratkoztam angol nyelvre...vagyis az angol nyelvtudásom "pllérozására", hiszem már az is annyira lerobbant mint én magam.
Tehát elhatároztam, hogy "kisminkelem"...

Beíratkoztam, de mostanában amióta kifizettem... egyszrűen mintha összeesküvés áldozata lenne ...alig tudtam elmenni pár órára...


Mi ez, ha nem önsorsrombolás...???