De előtte még ... Purim - a sorsvetés ünnepe

Purim története Eszter könyvében (Misná Megila, tekercskönyv) olvasható, mely az egyetlen olyan szentírás, amelyben nem szerepel I-ten neve. Zsidó bölcsek szerint azért, mert Eszter királyné idejében I-ten nem nyilvánosan művelt csodákat, hanem titokban. A kánon születésekor voltak ellenzői is ennek a gondolatnak, ők nem akarták Eszter könyvét a szentírásban látni. Az ellenzők végül Eszter neve betűinek (אסתר) egyfajta olvasatát (eszatér, elrejtőzöm) meggyőző érvnek fogadták el a könyv kanonizálásához, hiszen a „rejtőző” I-ten fogalma már ismert volt a Tóra tanításaként is, így Eszter könyve a gallutban élő zsidóságnak szóló szentírási könyvek közé került.
.
A bibliai kor legvégén keletkezett ez az örömünnep, a perzsa zsidóság megmenekülését örökíti meg. Purimot annak emlékére tartjuk, hogy a perzsa világuralkodó, Ahasvéros király (I. nagy Xerxész) idejében, a gonosz Hámán miniszter meg akarta ölni a zsidókat, és sorsvetéssel (dobott egy kockával) választotta ki az időpontot, s így esett a sors (Pur) választása Ádár 13-ra. Mesterkedései ellenére Eszter királyné és nagybátyja, Mordecháj közbenjárására a zsidók megmenekültek az elpusztítástól.
Purimhoz különböző vallási kötelezettségek kapcsolódnak.

.
A Purimi törvényeket, Eszter könyve szerint:

.

1. Megilá-olvasás (Eszter könyvének olvasása)

2. Purimi szöudá (étkezés)

3. "Adagok" küldése ("sláchmónesz")

4. Szegények megajándékozása

E négy törvényhez Bölcseink hozzátették a reggeli Tóraolvasást (2Mózes 17:8-16.) - és az Ál hániszim - a csodákért mondandó áldást, amelyet a Sömone Eszrébe és a "bencsolásba", az étkezés utáni áldásba kell betoldani. A Tóra-szakasz arról szól, hogyan támadt népünkre a pusztában Ámálék, miután kivonultunk Egyiptomból.

.

Az első Micva, hogy a zsidók meghallgassák Eszter tekercsének felolvasását a Zsinagógában az ünnepet köszöntő este és reggel, mely alatt az évben egy alkalommal kötelesség Hámán nevének hallatán zajt csapni.

.

Szokás ezen az ünnepen különböző jelmezekbe öltözni - szimbolizálva a szerencsétlenség és szerencse forgandóságát - valamint purimi játékokat rendezni és különféle édességeket enni, melyek közül az ünnep legismertebbike a Hámán füle vagy ozné Hámán, jiddisül: homentás.
A Purim háromnapos:

- Ádár 12. Purimot Eszter böjtje előzi meg (Tánit Eszter תענית אסתר) amelyet a királynő háromnapos segélykérő böjtjének emlékére tartanak, aki a királynál kegyelemért könyörgött. A böjt nem előző este kezdődik, hanem csak pirkadatkor, és estig tart.

- Ádár 13. Purim: vigadalom annak emlékére, hogy ekkor nyerték vissza szabadságukat a zsidók az ország egész területén, kivéve a fővárost.

- Ádár 14. Susán Purim, vagyis azoknak a városoknak az ünnepsége, amelyek fallal körülvett városok voltak Jehósuá bin Nun idejében, mint pl. Jeruzsálem. A vigalom a második napon is folytatódik, emlékezve arra, hogy a fővárosban, Szúzában (héberül Susánban) egy nappal később sikerült békére lelnie a zsidóságnak.

Források:
1. Raj Tamás: Eszter Könyvéből, Purim ünnepére
2. K. Koch: A bibliai Purim, vagyis a sorsvetés ünnepe
3. Isráel Méir Lau (Izráel Állam Főrabbija): Purim, a sorsvetés ünnepe