Elhatároztam, hogy naplót fogok irni!
Rövid i vel irok, mert pillanatnyilag olyan gépnél gépelek, ahol nem tudom hol van a hosszú i ezért...
Most ez ugyan nagyon jellemző rám...
Elkezdek csinálni valamit, olyan csodálatos ötletnek tűnik...beindul a képzeletem...nagy lendülettel elkezdem csinálni és akkor jön egy ilyen "i"...
Most ilyenkor "megoldom"...helyettesitem valami mással...valami hasonlóval, de minden egyes alkalommal amikor ilyesmire vagyok kényszeritve (pillanatnyilag a hosszú i helyett rövidet ütni) kizökkenek...
Már nem is az igazi...pedig én a tökéletességre törekednék eredetileg...
Ezért most inkább megpróbálok a továbbiakban idézgetni régi beirásaimból, melyeket a Harmonet fórumába irogattam
1 megjegyzés:
Valaki feltette a kérdést, hogy tudatosan követem-e a karmám?
Megvalósítottam-e a karmám által megszabott életfeladatom???
Ftogalmam sincs…
Valamikor kislány koromban... csak gyerekekkel akartam foglalkozni...egészen addig amíg az általános után a szüleim nem akartak elengedni Újvidékre...ott volt csak óvónőképző...
Ekkor be se akartam íratkozni sehova...úgy vitte el a nővérem a jelentkezési lapomat az építésztechnikusi szakközépbe...ahonnan a harmadik után "gyermekügyi" okokból ( :wink: jött az első gyerek) nem is nagy sajnálatomra kibillentem...
Meg aztán egy nő az építkezésen (hidak-utak-vasutak) és mindig terepen és különben is elégedjek meg azzal a képesítéssel amiről már van papírom (technikai rajzoló, szobavestő-mázoló, bádogos, vasbeton szerelő, ács) ...ezért átnyergeltem titkárnőnek...
Ismerhettem én...felismerhettem a karmám????
Szó sincs róla...tettem a dolgom...
Mégse titkárnő lett belőlem, mert akkoriban a titkárnőknek csak 8 általános meg egy éves képzés volt ... Ezért mindjárt jobb munkahelyen kezdtem...ÁLTALÁNOS ÜGYOSZTÁLYI ELŐADÓ (színesfém öntödében)...
Itt megtanulhattam egy vállalat vezetéséből adódó adminisztrációs feladatok tárházát, hiszen „jókor voltam jó helyen” éppen…mert a céget…ami egy kis magánvallalat államosított utóda volt…most át kellett alakítani az akkoriban törvénybe hozott „Munkás önigazgatásra”…
Tehát minden alap dokumentumot…Statutumot…különböző működési szabályzatokat…kezdve az arhíválástól, könyveléstől, munkavédelem… tűzvédelem…stb… újakat kellet írni…
Emellett elvégezni a napi feladatokat…általános levelezések iktatása…(be-ki az egész cégre) a munkaszerződések…, munkaerő társadalombiztosítási be-kijelentése, különböző gyűlések…értekezletek jegyzőkönyvei…persze előtte a meghívók ezekre…ezek kézbesítése…
Tehát, zajlott az élet…emellett a három éves gyerek, férj…anyóssal-apóssal…
Építkezés, hiszen ekkora már sikerült elkezdeni felépíteni egy „szoba-konyhát” ami bővíthető volt …
A főnököm meg állandóan azon „szekált” , hogy iratkozzak be iskolába és a munkahely fizeti a főiskolát is…én viszont fizikailag is annyira legyöngültem, hogy egyszer csak lefordultam a székről…
Nem találtak semmi fizikális elválltozást…(én tudtam, hogy biztos a cukrom…de a betegségem egy másik „mese”)
Később kiderült…jön a másik gyerek…
No ekkor megint döntéshelyzetbe kerültem…
Közben hiretelen egy évvel azelőtt meghalt apósom…a terhességem alatt viszont kiderült, hogy anyósom is rákos…már a III stádiumban jelentkezett az orvosnál…
Tehát nem lesz aki vigyáz a gyerekre, sőt…nekem kellett őt is gondozni (nagy hassal)…
A szülési szabadság viszont 6 hónap majd utána még könnyítésül 6 hónap félmunkaidő…
Folyt. köv….
Megjegyzés küldése